Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban

Nyitókép: Pataki Tamás / Demokrata

Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos beszélt a Magyar Nemzetnek arról, hogy Isztambul szívében bukkantak rá az Erdélyi Fejedelemség elhagyatott épületére. A kormánybiztos szerint Magyarországon a törökökkel kapcsolatban jellemzően ma is mindenkiben a hódoltság százötven éve él a legélénkebben, esetleg a kereskedelmi televíziók egy-egy szappanoperája, mint a Szulejmán. 

„Már a honfoglalásaink előtti évszázadokban, vélhetőleg a Magna Hungária, az őshaza feltételezett területén töltött időszakunkban egymás mellett éltünk az ótörökökkel. Ebből nyilvánvalóan házasságok is születtek, és a szókincsünkben is rengeteg, körülbelül négyszáz török eredetű szó szerepel” – fogalmazott Hoppál a lapnak.

A XVII. században az Erdélyi Fejedelemség követsége Isztambul legnívósabb negyedében helyezkedett el. Ennek kapcsán Hoppál Péter elmondta: 

Hozzátette: ebben nagy segítség lesz az is, hogy a 2025-ös év a török és a magyar innováció és tudomány éve lesz.

„A mostani magyar–török kulturális évad okkal kapta a barátság és az együttműködés évszázada elnevezést. Mint egy oldalon harcoló felek, az első világháború utáni talpra állásban és útkeresésben is együttműködő partner volt Magyarország és Törökország” – jegyezte meg a portálnak a kormánybiztos.

Keleti nyitás politikája

Hoppál arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évet a keleti nyitás politikája határozta meg, hiszen a kormány egy évtizede következetesen képviselt álláspontja az, 

„Ezeket a kapcsolatokat kulturális eszközökkel kellett megalapoznunk, aminek eredményeképpen az emberi kapcsolatok szorosabbra fűződtek, és a barátság egy stabilabb, erősebb fundamentumot adott arra, hogy gazdaságainkat is közösen tudjuk még erősebbé tenni” – fejtette ki Hoppál Péter, és arra is kitért, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének, illetve a modern török állam megszületésének századik évfordulója tiszteletére rendezett évadban eredetileg közösen száz program lebonyolítására vállalkozott a két ország, amely időközben százhatvanra bővült.

A kormánybiztos szerint a Törökországban és Magyarországban párhuzamosan zajló magyar–török évad sosem próbált lehetőség volt a magyar kulturális diplomáciának, és kivételes lehetőséget biztosított a magyar kultúra megmutatkozására. 

Mint ismert: a záróeseményt ma tartják Ankarában, 

ami szintén jól mutatja a magyar–török kulturális évad jelentőségét. „Ugyanazt a logikát követjük kint, mint amit a MÜPÁ-ban megvalósítottunk a nyitógálán: magyar és török művészek közös produkcióban lépnek fel Káel Csaba és török partnere rendezésében” – szögezte le a Magyar Nemzetnek Hoppál Péter.